Közösségi kóla háború a Super bowl árnyékában

 A Pepsi FMCG cégtől szokatlan bátorságról tanúbizonyságot tevő lépéséről korábbi bejegyzésünkben áradoztunk már. A Pepsi-Coca Cola, évtizedes rivalizálást, a Coca-Cola utóbbi időben tanúsított, nem túl  sikeres közösségi média próbálkozásait valamint az adományprogramok mérhetetlen  népszerűségét a PR-osok között ismerve nem lepődtünk meg, amikor meghallottuk, hogy a Coke a – megtartott-  Super Bowl hirdetését is közösségi tartalmai propagálására kívánja felhasználni.

 
A január 28-n indult kampány keretében a cég már létező Live Positively programját kibővítette, s Facebook oldalán, branded virtuális ajándékokat kínál a látogatóknak, s az azokat megvásárló felhasználók által fizetett összegből, 1 dollárt a Boys & Girls Clubs of America szervezet részére ajánlanak fel.
 
A Coca-Cola természetesen azt állítja, kampányának legfontosabb elemei a Pepsi-től teljesen függetlenül alakította ki, nehéz elképzelni mindezt nem egy a Pepsi refresh everything kampányára adott válaszként. A televíziós hirdetések alapvetően nem az adományozásra épülnek, de fő üzenetük az egy kóla elfogyasztása és megosztása örömnet okoz nehezen értelmezhető másként, mint adomány alapú brandépítésként.
 

Akár így, akár úgy lesz, marketing szempontból rendkívül érdekes lesz, hiszen talán most először lesz majd összemérhető a közösségi média és a hagyományos média használata. Míg a pepsi a hagyományos média szinte teljes mellőzésével kampányol, addig a Coca-Cola hagyományos és közösségi média elemeket ötvöz. Melyik lesz sikeresebb, Jó eséllyel a Coke-é, hiszen a hagyományos média elemnek (pláne ha egy Super Bowl reklámról beszélünk) hihetetlen elérést biztosítanak. Ha ellenben a közösségi média kapcsán oly sokat emlegetett ROI oldaláról közelítjük meg a dolgot, akkor már nem biztos hogy a nagy elérést biztosító Coke kampány győzedelmeskedik majd…

 

Címkék: pepsi coke super bowl online pr social media 

A Pepsi csodafegyvere

Közösségi média kampányt szervezni nem egyszerű, ellenben rendkívül kifizetődő dolog. Jó közösségi kampányt szervezni egyszerre egyszerűbb és bonyolultabb szervezni a cégméret növekedésével.  

Magam részéről sosem hittem volna, de a Coca-Cola korábban általunk is citált kiemelkedően ötlettelen PR fogásával ellentétben, a Pepsi egészen ügyes megoldást választott.
 
A Mountain Dew (aki ivott már, az azonnal kommenteljen :-D ) az új íz bevezetésére egy több lépcsős, DewMocracy névre keresztelt kampányt kezdett el, s folytat jelenleg is. A kampányra a cég mintegy 20 millió dollárt kíván költeni, 20 millió dollárt, melyet amúgy a Super Bowl-on való megjelenésre szoktak elkölteni.
 
A DewMocracy kampány lényege, az első, 2007-es kampány óta mit sem változott, s ez egyben az erejét is jelzi. A Pepsi minden kampány során a rajongóira bízza az új Mountain Dew termékek ízének, palackszínezésének, és nevének meghatározását, az azokkal kapcsolatos döntéseket. Az első, 2007-es kampényban közel 500 ezer szavazat alapján lett a nyertes, 2009 januárjában polcokra kerülő íz a Voltage.  
 
A kampány második fázisa 2009 nyarára tehető, amikor is a cég arra kérte a legelvakultabb MountainDew őrülteket, hogy hét ásvány-ízt összpontosítanak egyetlen egy, a Mountain Dew-t legjobban jellemző ízbe és termékbe. Ebben a fázisban a fő tevékenységeket, a mintegy 4000,megszállott Mountain Dew rajongót tömörítő Dew labs-ek végzik majd. A fő céljuk, a három versenyben maradt íz és koncepció- Typhoon, WhiteOut valamint Distortion- áprilisban való piacra lépését követően az általuk képviselt íz győzelemre vezetése lesz. A háromfős verseny végeredményeként meghirdetett győztes íz lesz majd A Mountain Dew íze az elkövetkezendő években.
 
S hogy mit tanulhatunk  ebből a kampányból? Talán a legmegrendítőbb az, hogy semmi újat és különöset! A Pepsi semmi mást nem tett, minthogy a legalapvetőbb üzleti logikát- dönteni a végén mindig a vásárlók döntenek-  figyelembe véve bevonta magába a termékmarketing folyamatba a vásárlókat, mint döntéshozókat. S ezzel több csatát is megnyertek, Megnyerték a csatát a brand kialakítás körüli kockázatokkal kapcsolatban. Megnyerték a csatát a fogyasztók és a brand viszonyát illetően,s tulajdonképpen már a piacra vitel előtt be is vezették a brandet. Azt a brandet, melyet minden Mountain Dew fogyasztó a magáénak érez majd. Sokkal többet nem is kívánhatnak. Maximum azt, hogy iható legyen…
Címkék: pepsi online community 

A közösségi média monetizálása

 A közösségi média és a web2 elmúlt években való előretörése kapcsán a leggyakrabban elhangzott kérdés az volt, „Mindez nagyon szép és jó, de hogyan lesz mindebből pénz?” A közösségi média kommunikációs csatornaként való alkalmazása kapcsán ezek a kérdések természetesen még erőteljesebben merülnek fel.

Ha a közösségi oldalakat, mint értékesítési csatornát nézzük, 3 jól elkülöníthető bevételi forrást azonosíthatunk:
 
  1. Affiliate marketing
  2. Brand advertising
  3. Virtuális fizetőeszközök
Affiliate marketing a közösségi oldalakon rendkívül elterjedt. Jónéhány e-commerce, telekommunikációs vagy éppen utazással foglalkozó vállalkozás jelenik meg ily módon. A marketing költségeket a legjobban teljesítő(e.g. legtöbb bannermegtekintést generáló)  oldalakra koncentrálják, s ezek között bizony a közösségi oldalak állnak vezető helyen. 2009-ben a piac méretét 5-600 millió dollárosra becsülték A működési mechanizmus borzasztóan egyszerű: amennyiben a megjelenés vásárlást eredményez, úgy a megjelenést biztosító oldal jutalékot kap a megvalósult tranzakcióból. S mivel a bannerek kiszolgálása, a statisztikák és minden szükséges információ maguknak a közösségi oldalaknak a rendszerén keresztül zajlik, ezért az ily módon történő bevétel generálás gyakorlatilag nem bonyolultabb, mint egy adott termék árának a megszabása.
 

 

A brand népszerűsítő kampányok az esetek túlnyomó többségében ügynökségeken keresztül érik el a közösségi média oldalak és azok látogatóit. Brand advertising kampányokat a legnagyobb világmárkák- Axe, Volkswagen, Ford, Gillette és folytathatnánk-  is előszeretettel alkalmazzák.  
 
A brand kampányok lényege, hogy az adott brand ismertségét növeljék, miközben a közösségi média segítségével vírus marketing hatást is kiváltanak. Ha a hatékonyság oldaláról közelítjük meg a kérdést, akkor alapvetően meglehetősen költséges, ugyanakkor rendkívüli hatékony kampányokról beszélhetünk.  A Facebook esetében a display jellegű megjelenések sem árban, sem hatékonyságban nem térnek el jelentősen a más portálokon ismert értékektől. A különböző közösségi oldalakon létrehozott  oldalak  azáltal, hogy az aktivitásokat közelebb viszik a felhasználóhoz, lényegesen hatékonyabb marketing eszközök, mint pl. az e-mail marketing.
2009-ben e4-500 millió dollár körüli összeget fordítaottak közösségi brand kampányokra a cégek. Ezzel ez a fajta hirdetési mód is belép a standard hirdetési megoldások közé.
Ugyanakkor a brand kampányok  meglehetősen összetettek és komoly befektetés igényelnek, ezért a befektetők ezerszer meggondolják, belevágjanak-e ilyen kampányba, kampányokba.
 
A virtuális fizetőeszközök tekinthetőek jelen pillanatban a közösségi média legsikeresebb pénztermelő egységének. Az egész iparág csupán pár éves, de jelenleg a legsikeresebb és legdinamikusabban növekvő szegmens a közösségi médiában A különböző közösségi siteokon játszható online játékok gyártóinak értéken rohamosan kúszik felfelé, a közösségi oldalak pedig teljesen megváltoztatták az online gaming üzleti modelljeit.
A közösségi oldalakon játszható játékok (melyek legtöbbször az egyes oldalak legnépszerűbb alkalmazásai is egyben) alapvetően freemium szolgáltatások, azaz a játékosok ingyen játszhatnak, a jobb eredmények elérése érdekében ugyanakkor pénzért vásárolhatnak különböző, a játék szempontjából lényeges elemeket.
 
Az online közösségi játékok piaca 5-800 millió dolláros  volt 2009-ben  ezzel a legjelentősebb szegmenst jelentik a közösségi média bevételi ágazatai között. A piac azonban rendkívül bonyolult és összetett és aki sikert szeretne elérni, annak a felhasználók elkötelezettségének, a vírus hatásnak és a  pénzügyi egyensúly rendkívül kényes egyensúlyát kell megtalálnia. A pénzügyileg elfogadható, havi kb. 1 millió dolláros bevételhez közel egy millió napi szinten aktív játékosra van szükség.
 
Növeledési potenciál
Mindez a jelen. A kérdés mint mindig most is a jövő. A jelen alapján a voksot az online közösségi játékokra illene helyezni, ugyanakkor ezen a területen túlzottan sok a növekedést elősegítő tartalék már nem létezik. A becslések szerint 2010-ben 1 milliárd, 2011-ben pedig 1.5 millárd dollárosra növekszik majd a jelenlegi piac. Az online, közösségi affiliate piac ezzel párhuzamosan 2010-ben 1.-3 2011-ben pedig 1.4 millárd dolárosra hízik majd mindössze.  
 
Az elkövetkezendő években az online tevékenységek egyre nagyobb hányada tevődik majd át a közösségi térbe, egyre pontosabban lesz mérhető, s a hatékonyságra és a takarékosságra törekvő, jelenleg brand kampányaikat még a hagyományos médiumokban futtató cégek is egyre nagyobb hullámokban térnek majd át a közösségi brand és image építésre. Ez a piac pedig hatalmas. Becslések szerint 2009-ben 300 milliárdos lesz a teljes amerikai hirdetési piac, melyből az online rézsedsée,  9%-ra, 28 milliárd dollárra nő.  Az online piac  9%-ról 25%-ra való növekedése pedig  azt jelentené, hogy a teljes online szegmens 45%-ra nő, s ennek a növekedésnek a túlnyomó része jó eséllyel a közösségi médiában rejlő hirdetési lehetőségek kiaknázásból származik majd. Ez pedig minden valószínűség szerint sokszorosa lesz a közösségi játékokban rejlő bevételeknek…

 

Címkék: facebook social media twitter virtual currency brand kampány 

Hogyan nyomhatná le a Myspace a Facebook-ot?

Egy közösségi oldal számára, amely 2-3 évvel ezelőtt a web legígéretesebb közösségi oldalának számított önmagában is borzasztó érzés lehet elveszteni ezt a pozíciót. Valami hasonló zajlik le a Myspace esetében, mint ami a Yahoo-nál, csak a szolgáltatás jellegéből adódóan sokkal gyorsabban és drasztikusabban.A tulajdonos News Corp. egyelőre a kialakuló krízishelyzetet próbálja kezelni, elbocsátásokkal hatékonyság növeléssel. Hosszú rávon ezek  természetesen nem fogják megoldani a helyzetet, s nem fogják megfordítani a piaci folyamatokat. Mi vagy mik lehetnek tehát azok az eszközök, melyek segítségével a MySpace a Facebook után eredhet, s talán majd meg is előzheti azt:
 
1. Letisztultabb Design
A Myspace-el kapcsolatban, elindulása óta, még a legsikeresebb időszakok alatt is- rendre felbukkanó kritika volt, megjelenésének, designjának kidolgozatlansága, áttekinthetetlensége. Egy gyakorlatilag egyszereplős piacon mindez nem jelentett üzleti hátrányt, versenyben azonban hamar kiütközik, kiütközött mindez. S hogy milyen irányba kellene elmozdulnia az arculatnak? Semmiképpen sem a Facebook irányába! A közösségi oldal arculatát az újratervezésnél elsődlegesen interakciós felületként kell kezelni. A Facebook alapvetően a kapcsolattartásra összpontosít, felületei, funkciói ennek vannak alárendelve. A Myspace jelenlegi legfontosabb funkciója a zenekarok megjelenésének és a rajongókkal való kapcsolattartás biztosítása. Ennek a core funkciónak a lehető legmagasabb színvonalon való biztosításához letisztultabb, áttekinthetőbb profil oldal designokra, intelligensebb videó tartalom kezelésre lenne szükség, valamint arra, hogy a profiloldal valóban a tulajdonosáról szólhasson…
 
2. Koncentrálás a zenére!
A Myspace megalakulásakor nem egy zenei közösségi site volt, napjainkra azonban tulajdonképpen így azonosítják. Ez ellen tenni nem lehet semmit, (mint ahogy az iwiw=telefonkönyv sztereotípiával sem valószínű…) így érdemesebb inkább építeni rá. Murdoch úr egyik kedvenc portáljának meg sem érdemes próbálnia magát közösségi portálként pozícionálni, s a Facebookkal vagy a Twitterrel versenyre kelni. Sokkal kifizetődőbb lehet a multimédiás szórakoztató központként való pozícionálás.  A verseny ezen a területen is hatalmas,a győzelem abszolút nem garantált, hogyha a versenytárs az iTunes, vagy  az MTV. A Myspace a hatalmas News. Corp. birodalom adta lehetőségeket kihasználva a freemium zenei streaming modellben rejlő lehetőségeket kiaknázva  ugyanakkor a streaming piac komoly szereplőjévé válhatna. Hogy ez a piac már most is meglehetősen telített, s egyre telítettebbé válik? Igen, ez igaz, ugyanakkor a több milliós,saját tartalmait magából szüntelenül  ontó együttes adatbázisa hihetetlen érték és előny egy ilyen versenyben.
 
3. Élő közvetítések
A zenéhez, mit tematikához kapcsolódó, egyelőre meglehetősen érintetlen terület az élő közvetítések színtere. Különböző érdekek nyilván nehezítik az ilyen termékkel való megjelenést, ugyanakkor maguk a tartalom előállítók, az együttesek számára jó lehetőséget nyújtana. A lehetőség ebben az esetben gyakorlatilag a technológia biztosítása , melynek igénybevételéért az együttesek vagy a promóterek fizetnének.A Facebook mindezt már megtette, a Ustream-el való együttműködés keretében, a helyzeti előny azonban itt is a MySpace-nél lehet(ne)  a hatalmas előadói adatbázis révén.
 
4. Nyitás minden területen  
A Myspace az elmúlt évben, években a legnagyobb hátrányt technológiai téren szedte össze a Facebook-al szemben. Míg a News. Corp elsősorban a média képességek javításán dolgozott, addig a Facebook olyan megoldásokat vezetett be, sikeresen, mint a hírfolyam vagy a külső alkalmazások.
A Myspace a teljes technológiai nyitás, valamint az Opensocial segítségével komoly előnyre tehet szert az alapvetően zárt Facebook autentikációval szemben, s visszaveheti, visszavehetné a kezdeményezést technológia téren legnagyobb vetélytársától.  Nyitni persze nem csak technológiai téren kell és lehet, hanem a stratégiai partnerek terén is. Az egyes területek feltörekvő alkalmazás gyártóival együttműködve mindkét fél számára rendkívül gyümölcsöző, a partnerek számára masszív forgalmat generáló, a Myspace szolgáltatás palettáját pedig bővítő megoldásokat alakíthatna ki.
 
 
5. Szorosabbra fűzni a kapcsolatokat az Apple-el
Sok szakértő azon a véleményen van, a Myspace-nek magát, alapvetően közösségnek, zenei közösségnek kell tekintenie, s nem platformnak. A legnagyobb zeneterjesztő az Apple, az  és az iTunes  ugyanakkor az iTunes teljes mértékben nélkülözi a közösségi jegyeket. Két, gyakorlatilag egymásra utalt szolgáltatás…Ez még a két keményfejű, de hidegvérű üzletember hírében álló  főnököt is meggyőzheti…
 
6. Kulturális szerep beltöltése
 A Myspace, a fő célcsoportjának számító 18-24 éves korosztály a nagy nemzetközi márkák számára a legfontosabb korosztály. A MySpace   egyedi márka nevek alatt létrehozott kulturális, művészeti no és persze zenei események révén foglalhatna el a mainál jóval központibb szerepet ennek a korosztálynak az életében.
 
7. Több megosztási funkció biztosítása
Az interaktivitás növelése,még akkor is, hogyha a Myspace valóban csupán zenei közösségi oldal kíván maradni alapvető feladat. Az egész web fejlődése ebbe az irányba mutat. Tematikától függetlenül, az adott tematika által egy helyre össze hozott emberek aktivitásainak megosztása, értékelése alap funkció lesz, jó eséllyel már 2010-ben.Az igazi továbblépés és versenyelőny persze nem ez  hanem hogyha a Myspace, némileg a trendek elé menve, a szemantikus web felé mozdulna el. A user generated tartalmakhoz targetáltan hozzárendelt szolgáltatások és az ezen szolgáltatások által kínált tartalmak baráti hálón belüli megoszthatósága napjainkban még abszolút kiaknázatlan, s éppen ezért robbanásszerű fejlődés előtt álló terület.
 
8. Totális globális terjeszkedés
Nyilván sokan vitatkoznak ezzel a kijelentéssel, hiszen a Myspace, közel 30 országban elérhető így már most is globálisnak tekinthető.  A területi eloszlás ugyanakkor egyenlőtlen. Dél-Koreában vagy arabul nem elérhető a közösségi oldal, miközben például Dániában igen.
 
9. Társkeresési funkciók megjelenése
A zenei közösséggel teljesen ellentétes, való igaz, ugyanakkor nincs az a közösségi oldal, amely puszta létezése okán ne funkcionálna egyszerre társkereső oldalként is. A társkeresés támogatás persze nagyon sokféleképpen elképzelhető. A Myspace esetében elsősorban  a felhasználók közötti interakció elősegítését valamint a saját adatok hangsúlyosabb megjelenítési lehetőségét jelentené. A többit már majd elvégzi maga a közösség..
 
10. Meg kell kérdezni a felhasználókat!
Az ötlet rémesen triviális, mégsem annyira és olyan bátran alkalmazott, mint kellene. 37 millió felhasználónál tökéletesebb közvéleménykutatási panelt elképzelni sem nagyon lehet. 37 millió felhasználó véleménye pontos lesz. Meg kell őket kérdezni!

 

Címkék: myspace facebook 

Kedves Jézuska...!, avagy mit kapjon az (online) PR-es?

Íme néhány ötlet a komolytalantól a komolyig, véletlenszerű sorrendben. Én mindenesetre mindegyiknek örülnék...:)

1. Négylevelű lóhere

Ne bízzunk a válság végében, ajándékozzunk kedvenc PResünknek négylevelű lóherét! Biztosan szüksége lesz rá...

2. "Bullshit alert" gomb

Az egyik leghasznosabb ajándék, minden PR iroda kötelező tartozéka (kellene, hogy legyen)! Ha minden alkalommal, amikor szükség lenne rá meg merném nyomni (mint ahogy nem:), évente kb. egy extra nyaralásnyi időt nyernék. De lehet, hogy többet.

3. Tengeri akvárium

Egy fantasztikus ajándék, ami nem csupán feldobja az irodai hangulatot, de így a hideg időben remekül vissza tud csempészni egy kis nyári emléket is ez a mini csodavilág. Átadása amúgy is az év végén ideális, mert egy-két hétig biztosan jelentősen csökkenti az irodai termelékenységet egy ilyen megjelenése... Amúgy ahhoz képest, így akciósan az ára sem annyira vészes.

4. Livescribe toll (Pulse smartpen)

Nyilván lehet egy ilyen kütyü nélkül élni, de azért rendkívül hasznos  egy-egy nagyobb megbeszélés memoírásakor. A lényege, hogy a toll együtt rögzíti a jegyzeteket és a hangot, és mindezt szinkronban lehet visszanézni. Ügyes. (és rohadtdrága:)

5. Sokklabda

Egy rém egyszerű kütyü: random időben durván megrázza azt, aki éppen a kezébe fogja. Csak szimplán dobálni is jó móka lehet, (el mered kapni?) de létezhet alternatív irodai felhasználása is: igen vicces lehet egy, az általam "forced brainstorming"-nak nevezett kis játék, aminek a szabálya egyszerű: csak akkor dobhatod tovább a labdát, ha belöktél egy gondolatot...fogadjunk, hogy mindenkinek elkezdene füstölni az agya! (Így vagy úgy, wehehe..:):)

6. Skype telefon

...amihez nem kell se számítógép, se mobiltelefon, semmi. Csak csücsül az irodai asztalon, és egyszerre kezeli a normál vezetékes vonalat, és az irodai skype elérést. Szerintem nagyon hasznos holmi.

7. Új szakkönyvek

Nemrégiben jelent meg az Akadémiai Kiadó gondozásában a Public Relations stratégia - Public Affairs lobbizás című PR szakkönyv magyarul. Állítólag egészen nagyon jó(k). Úgyhogy kell, nincs mese.

8. T-72-es tank

...na jó, csak egy távirányítós modell, de nagyon szép, mindene működik, és ráadásul az ágyújába egy mini airsoft fegyvert építettek, így tényleg lehet vele távirányítással célozni-lőni! Kiváló feszültséglevezető egy hosszú munkanap után! (igen gazdag cégek beruházhatnak több "infrared" kivitelű gépre is, amivel valódi "találatszámlálásos" irodai tankcsatákat lehet vívni!)

9. Presenter

Prezentáció távirányító beépített lézerrel - remek segítség előadásokon, prezentációkon, minden windowsos géphez. Mondjuk a mac-esek nincsenek rászorulva ilyen kütyükre, mert a keynote-mac távirányító kombó alapból lenyom bármilyen ppt-t:)

10. MPRSZ tagság

Ha igazak a hírek, jövőre olyan szakmai programmal áll elő a szövetség, ami mindenképpen megéri a tagsági díjat, szóval minden PR szakembernek érdemes legalább magát meglepnie egy kis szakmai szervezeti tagsággal.

További ötletek a kommentekbe jöhetnek!

Címkék: pr online pr hellókarácsony 

PR fail: "A feldolgozott halottak száma..."

Dr. Falus Ferenc országos tisztifőorvos mai sajtótájékoztatója nem jött össze. Ezt sikerült mondani: "Sajnálatos módon a halottak száma, a feldolgozott halottak száma is nő....nőtt."

Aztán mindez lement az RTL Klub esti híradójában, íme (katt a képre a lejátszáshoz, 1:04-nél :

 

A várhatóan megjelenő morbid poénok elkerülése érdekében a sajtósnak ekkor lett volna kutya kötelessége minden stábnál kikönyörögni, hogy "ezt légyszi így ne..."

A TV2 legalább volt annyira rendes, hogy újramondatta vele ugyenezt a mondatot, immár tényleg úgy fogalmazva, ahogyan azt kell , azaz: "Harminhat embert vesztettünk el..." 1:03-nál megtekinthető itt:

Update: A finom részletek kedvelőinek akad az RTL Klub videóban egy kis csemege, ami Falus doktorral együtt azt hiszem méltán teszi alkalmassá arra, hogy odaítéljük "az év morbid bejátszása" díjat. 0:57-nél tessék erősen figyelni, egy igazi backdoor gyöngyszem látható ott, miszerint: "A folyosón csak az osztályon fekvő betegek tartózkodhatnak."

Címkék: pr kríziskommunikáció hírnév hírnévkockázat worst practice media 

Pr Kávéházi Est - Élő közvetítés a lobbizásról!

Sikerült találnunk internet kapcsolatot, szóval ma is online követhető élőben a PR Kávéházi Est!

http://www.ustream.tv/channel/pr-kavehazi-estek



Hülye, hülyébb, leghülyébb, postás, vasutas....Vodafone-os?

Álomállás? Igen, valami ilyesmit gondoltam, amikor a Kreatív cikkét olvastam nemrégiben. Ez volt benne: "A Vodafone az online kommunikációért felelős vezetőnek Müller Tamást nevezte ki, aki három hónapja online kommunikációs specialistaként érkezett a céghez. Az online kommunikáció irányítása mellett feladata lesz még a webanalitika és mérés felügyelete, valamint a Vodafone honlapjának tartalomgondozása."

Igen! EZ az az állás, amiről a magamfajta - ha éppen nem a saját vállalkozását építgeti - azt gondolja, hogy "beleült a tutiba". 

Nos. Be kell valljam, a tegnapi események fényében életem egyik nagy tévedése volt ezt gondolni.

Konrádnak és Reklámbuzinak teljesen igaza van - mostantól a "nagy T-leállás"-ról nekem is, és úgy nagyjából mindenkinek a szakmában "A nagy Vodafone-bukta" fog eszébe jutni. 

Az a nap, amikor bebizonyították, hogy semmit, de semmit nem értenek az online közösségi kommunikáció szelleméből.

Ugyanis, véleményem szerint nem történt semmi. Semmi olyan, ami mögé nem kellene odatartani Müller Tamásnak és a Vodafone teljes vezetőségének az arcát, ha támadják miatta.

Mert maga az aktus -akár- támadható is. Amikor megláttam a Twitter posztot, meg az adwords kampányt, azt gondoltam - széles mosollyal az arcomon - hogy "óóóóó, a rohadékok:):):)". Mert kétségtelen, hogy pimasz, provokatív lépés volt ezeket a lépéseket megtenni, ugyanakkor szerény véleményem szerint egyben zseniális is. Az egy másik kérdés, hogy a cég arculata mennyire viseli el az ilyen lépéseket. Ha ugyanezt pl. a Pannon csinálta volna, egyetértenék azzal, hogy dorgálják meg a fiatalembert, hiszen a Pannon kialakított arculata, kommunikációja ennél jóval finomabb, felesleges durvaságnak, inkoherens elemnek ítélném ezt a kommunikációs aktust. De kirúgni? Ugyan már...

Nade könyörgöm, ez a Vodafone! Az a cég, ami teljesen egyértelműen a legfiatalosabbnak, legszabadszájúbbnak, legprovokatívabbnak pozícionálta magát a hazai piacon! Akkor mi a gond azzal, ha valaki érti is ezt, és ennek megfelelően kommunikál? Lehet ekkora rés a piac érzékelése és a cég vezetőinek elképzelése között a cég megítéléséről? És ha lehet is - felmenti-e a vezetőséget a felelősség alól, hogy képtelenek voltak értelmezni a kirúgás, mint kommunikációs aktus hatásait? Komolyan azt gondolták, hogy ennek pozitív üzenete lesz? Ha igen, akkor nagyon nagyot tévedtek.

Segítek: egy ennyire provokatív megnyilvánulás, mint a Twitter bejegyzés, nyilván buzz-t gerjeszt. És lesznek olyanok, akiknek nem fog tetszeni. Ennek ellenére, egy ilyen kis aprósággal sikerült elérni az (ex) online kommunikációs vezetőnek, hogy a T-Mobile leállása hatalmas publicitást jelentsen a Vodafone-nak, és többségében egy fanyar mosolyt eredményezzen a piacon. Ezt követően a vezetőségnek egyetlen dolga lett volna: a néhány külső támadástól megvédeni a kollégát! Ebben az esetben mindenki tette volna a dolgát: az online kommunikációs menedzser jó érzékkel gerjesztett volna szóbeszédet a közösségekben (nem elhallgatva azt a tényt, hogy a Twitter közösség azért erősen "műértő", a magyar Twitterezők nagy részére nyugodtan lehet használni az elcsépelt jelzőt, hogy "véleményvezér"), erre ráépülve a PR menedzser (vagy a kommunikációs vezető) megtalálhatta volna a módját, hogy a gerjesztett figyelmet hogyan irányítsák, formálják a saját céljaiknak megfelelően. Csak ehhez gondolkozni kellett volna. De ha mindenki teszi a dolgát, akkor nyugodtan jelenthetnék ki, hogy a "T-leállás" kommunikációs nyertese a Voda. Na, ezt sikerült nemhogy nullázni önállóan, de még a hírnevet is jelentősen rombolni.

Lefordítom: a döntést meghozók, és így kommunikálók (Urak, jelzem, hogy csendben, egy-két hónap alatt is le lehet valakit építeni egy cégnél, ha nagyon kell...) a cég vagyonát (hírnevét) tudatosan rombolták. Ennyi erővel kimehettek volna az udvarra is játszani, és roncsderbizhettek volna az ott álló céges autókkal, vagy éppen a csúnya esős időt feldobhatták volna azzal, hogy felgyújtják az irodát. Őrültség a materiális vagyon tudatos rombolása? Igen, az. Kirúgás jár érte, meg elmeorvosi kivizsgálás? Igen. 

Akkor gondolkozzunk: mi jár vajon azért, hogyha valaki a cég megítélését, hírnevét, azaz az immateriális vagyonát rongálja tudatosan? Aminek az értéke nagyon nem néhány autó vagy iroda értéke, hanem sokkal-sokkal több...

Ott van a hiba, hogy a Twitter bejegyzés nem rongálta a hírnevet. A kirúgás igen. A kettő közötti különbséget fel kellett volna ismerni.

Most nem lennék a Vodafone-os fejesek helyében. EZT a balhét ugyanis nagyon, nagyon nehéz lesz helyre tenni, ráadásul tankönyvi példa lesz arra vonatkozólag, hogy hogyan zúzzuk szét a saját hírnevünket egyetlen nap alatt...Gratulálunk!

 

 

Címkék: t mobile leállás vodafone hülyék social media twitter hírnévmenedzsment online pr pr